Ó, a gyönyörű, esős Párizs!
Mai képünkön egy nyüzsgő belvárosi utcát látunk, ahol a legtöbb ember az eső elől ernyője alá húzódik. Jobb oldalon egy anya tekint le két kislányára, akik az 1881-es év divatja szerint öltözve élvezik délutáni sétájukat. Mögöttük egy másik hölgy vagy éppen kinyitja, vagy pedig becsukja az esernyőjét, ebből sejthetjük, hogy az eső vagy épp elered, vagy elállni készül.
A festmény fő hangsúlya azonban nem középen van, hanem bal oldalon, ahol egy fiatal, szakállas férfi mintha éppen felkínálna egy helyet ernyője alatt egy kalaposdobozt cipelő hölgynek. Érdekes módon a nőnek nincs sem kalapja, sem kabátja vagy esernyője, ami az időjárást elnézve kissé különös. Ő egy divatárus (modiste) vagy kalapárus eladónője, akit Renoir szeretőjéről és gyakori modelljéről, a szintén művész Suzanne Valadonról mintázott. Bár az emberek nagy része a saját dolgával törődik, főszereplőnk és az egyik kislány (aki egy bottal és karikával játszik) egyenesen felénk néznek.
Bár a kompozíció természetes hatást kelt, a festő alaposan megtervezte az esernyők szögeit, hogy azok geometrikus alakzatokat alkossanak, emellett a kislány karikájában és az eladónő kalaposdobozában további kerekded alakzatokat is megpillanthatunk. A festmény palettáját a kék és szürke árnyalatok uralják; felül az esernyők, lent pedig az emberek öltözete alkotnak mintázatot.
Ui.: Ha Te is szereted az impresszionizmust, biztosan érdekelni fog online Francia Impresszionizmus kurzusunk. A rengeteg tudásanyag, amit rejt, mindenképp megéri az árát! :)
Uui.: Szereted az esőt? Ezen a linken minden pluviofil álmát valóra váltjuk: jöjjenek a legszebb esős festmények! Ha pedig Renoirról szeretnél többet megtudni, lenti cikkeinkből megteheted.