C.P. Lasteyrie ner de Saillant after Jean-Charles Werner
A 19. században a Párizsi Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteményét mind a természettudósok, mind az illusztrátorok kiaknázták, akiket XVI. Lajos ideje óta foglalkoztattak. Mivel a múzeumnak saját állatkertje volt, Párizsban folytathatták a kutatásaikat anélkül. hogy expedíciókra indultak volna. Étienne Geoffroy Saint-Hilaire (1772-1844) és Frédéric Cuvier (1773-1838) anatómusok ott végezték megfigyeléseiket új emlősatlaszukhoz. Ebben a négykötetes munkában gyűjtötték össze tömör, többnyire kétoldalas leírásukat a különböző állatfajokról. Mindegyikhez Jean-Charles Werner (1796-1856) rajzai alapján készített színes litográfia is társult. Az állatok ezeken a képeken a francia zoológiai illusztráció hagyományának megfelelően általában álló helyzetben, profilban vannak ábrázolva, múzeumi kiállítást imitálva.
Charles Darwin alátámasztotta, hogy nincs más olyan emlős mint a mandrill. A rendkívül erős szexuális szelekció e faj fejlődése során erős szexuális dimorfizmushoz vezetett; csak a hímek rendelkeznek élénk színű kék és piros pofával és farral, valamint teljes sörénnyel.
A litográfia 2021 augusztus 14.-ig tekinthető meg a Növények és állatok: Természettörténeti atlaszok a Linnaeus korában című kiállításon a III. Jan Király Palotájának Múzeumában, Wilanów, Varsó
Ui. Itt többet olvashatsz a botanikai illusztráció művészetéről!