Tíz évvel utolsó római útja után Turner az emlékezet fátyolán keresztül képzelte el az Örök Várost. A Forum Romanumon és környékén álló barokk templomok és ókori műemlékek mintha feloldódnának a balra felkelő Hold irizáló fényében és a jobbra, a Capitolinus-domb mögött lenyugvó Nap fényében. E pompa közepette a város lakói folytatják mindennapi tevékenységüket. A kép gyöngyházfényű palettája és a csillogó fényhatások Turner egyik legkitűnőbb alkotását eredményezik.
Amikor a képet 1839-ben először kiállították a londoni Királyi Művészeti Akadémián (Royal Academy), Lord Byron remekművéből, az Ifjú Harold zarándokútjából (1818) származó módosított idézet kísérte:"A Hold fent van, és mégsincs éjszaka,/ A Nap még osztja vele a napot". A vershez hasonlóan Turner festménye is Róma örök fenségét idézi meg, amely a művészek számára a történelem során kevésbé a valóságban létező, mint inkább a képzeletbeli helyet jelentette.
Ui.: A felejthetetlen romok évszázadok óta vonzzák a művészeket. Itt többet megtudhatsz erről.