A légtáncosnő, avagy a cigánykerék

Suzanne Valadont – amellett, hogy maga is termékeny művész volt – Pierre-August Renoir, Henri de Toulouse-Lautrec és más híres művészek múzsájaként is ismerhetjük. Úgy tartják, hogy az autodidakta festőnő már kilenc évesen elkezdte önálló módon fejleszteni rajzkészségét. Művészi karrierjét a pezsgő párizsi Montmartre negyedben kezdte, eleinte modellként és más alkotók inspirációjaként, formális művészi képzéshez ugyanis nem volt elég tehetős. Alapos megfigyelései és a technikák utánzása azonban meghozták gyümölcsüket: olyan nagy alkotóktól tanult, mint Pierre Puvis de Chavannes, Henri de Toulouse-Lautrec és Pierre-Auguste Renoir, míg végül önálló festőként is sikereket ért el.

Az idáig vezető út azonban nem volt könnyű, sem pedig egyenes; Valadon sokféle munkát vállalt, dolgozott kalapszalonban, temetési koszorúkat gyártó üzemben, árult zöldségeket és volt pincérnő is. 15 évesen azonban megvalósíthatta régi álmát: elszegődött cirkuszi akrobatának. A cirkusz világába Antoine de La Rochefoucauld gróf és Théo Wagner, két szimbolista festő ismerőse segítségével tört be. A festők akkoriban egy, a Medrano tulajdonában lévő cirkusz dekorációját készítették, ahova olyan nagy művészek jártak, mint Toulouse-Lautrec és Berthe Morisot. Valadon sajnos egy év után kénytelen volt feladni cirkuszi karrierjét, egy hátsérüléssel járó trapézbaleset miatt. Mai képünk forrása talán éppen a művésznő álmaiban és emlékeiben keresendő.

Ui.: Ha még több (gyakran elfeledett) női művészt ismernél meg, íratkozz fel a DailyArt Magazine hírlevelére, és kapj hetente kétszer izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket a művészetek világából!