Jean-Baptiste-Camille Corot
Ezt a csendes jelenetet átjárja a nyugalom és békesség, és a természet magányát csak a magányosan fürdőző nő alakja szakítja félbe, aki egy ágba kapaszkodva húzza ki magát a vízből. Bár a jelenet egy valódi, észak-olaszországi tavat körülvévő dombvidéken alapszik, francia alkotója, Camille Corot, aki kulcsszereplő volt a tájképfestészet kialakulásában, emlékezetből ábrázolta a tájat, miután 1843-ban visszatért Párizsba harmadik és egyben utolsó itáliai útjáról.
Ahelyett, hogy a táj pontos visszaadására törekedett volna, Corot a festményt egy költői emléknek szánta. A vidéket sajátos ezüstszürke és mélyzöld palettájával képzelte újra, beleillesztve nosztalgikus emlékképeit, ezáltal a puszta topográfiát egy gondolatébresztő, álomszerű vízióvá alakította.
Gyönyörű és békés pénteket kívánunk!
Ui.: „Tájképek" témájú, 50 képeslapból álló szettünkkel az ehhez hasonló tájképeket a digitális téren kívül is mindig magad mellett tudhatod – 50 természetes pillanat gyűjteménye, amit élmény megosztani is.
Uui.: Corot is azon francia festők közé tartozott, akik később nagy befolyást gyakoroltak az impresszionistákra. Ezen a linken felfedezheted a barbizoni iskola irányzatát!