Fede Galizia egyike volt az itáliai csendéletfestés úttörő művészeinek, ő festette az első (dátummal ellátott) csendéletet a félszigeten. Galiziát édesapja tanította, és már gyerekként felfigyeltek életkorát meghazudtoló tehetségére; az életrajzíró Giovanni Paolo Lomazzo már 12 éves korában kiemelte képességeit. A festőnő elsősorban Milanóban dolgozott, és életében főként portréi és vallásos témájú művei arattak nagyobb sikereket. Stílusa tükrözte a korban a városra jellemző, letisztult naturalizmust. Ma azonban leginkább csendéletei váltanak ki elismerést annak ellenére, hogy jelenleg csupán 26 ilyen festményét ismerjük.
Mai képünkön Galizia a tudományos igényű pontosságot ötvözi a visszafogott monumentalitással. Az elegáns ezüsttál az 1602-es, legkorábbi csendéletén is megjelenik, ezen a festményen azonban a kompozíció már magabiztosabb és kidolgozottabb. A cseresznyék egyenesen kicsordulnak a tálból, egy pár egyik fele le is gurult, és a szárán keresztül lóg a levegőben. Az alapul szolgáló asztalon egy fürt cseresznye mellett még néhány vadalma is helyet kapott, bal oldalt pedig egy tarkalepke törékeny alakja élénkti az egyébiránt mozdulatlan kompozíciót. Galizia a sötét háttér előtt minden szem gyümölcsöt kristálytiszta élességgel formált meg. Gyönyörű, nem igaz?
Ezt a művet, sok más kiemelkedő remekmű mellett, fellelheted „Női művészek" témájú, 50 képeslapot tartalmazó szettünk második kiadásában!
Ui.: Ezen a linken pedig többet is megtudhatsz Fede Galizia nagyszerű művészetéről!