Az elmosódott portré modellje csak nagy vonalakban ismerhető fel, mint Hendrickje Stoffels, aki Rembrandt felesége volt. A tanulmány teljesen barna iszapos ecsettel lett rajzolva egy kis fehér testszínnel, mely kísérleti Rembtandt számára, aki főleg tollat vagy krétát használt a rajzaihoz. Ez a technika a legmegnyerőbb a modern szem számára, és a keleti rajzokra és ecsettel készült kalligráfiára emlékeztet minket.
Az ecset hegyével és pár elnagyolt ecsetvonással Rembrandt gyorsan és gyakorlottan felvázolta az alvó nő testét. A fehéret a papíron nem csak az alakja megformázására, hanem az őt körülvevő atmoszféra létrehozására is felhasználta.
A rajz stílusban és megjelenésben összehasonlítható Rembrandt Hendrickjéről készült festményével, Nő fürdik a patakban (A Woman Bathing in a Stream) a Londoni Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Az 1654-es festményben hasonló, laza ruházatot visel. lehet, hogy várandós volt, mert ugyanebben az évben Hendrickje életet adott a lányuknak, Corneliának. 1663-ban halt meg és Westerkerkben, Amszterdamban temették el, ahol Rembrandtot is eltemették hat évvel később.