Munch Ekely-korszakának legérzelmesebb tájképei közé tartozik egy kékes árnyalatú téli éjszakai képcsoport, amelyet rövid idő alatt, 1922 és 1924 között festett. Az ekelyi házából látható motívumok a nyugalom, a harmónia és a stabilitás érzetét kelti, amit részben a lekerekített formák segítségével ér el, amelyet szilárd és céltudatos szerkezetben kapcsol össze. A képek fényét a csillagos ég, a város feletti éjszakai fényből és a saját szobájának fényéből nyeri. A Csillagos éjszakán egy árnyék látható, amelyet egy erős beltéri fény vet a veranda lépcsőjére. Az árnyék, amely valószínűleg Munch sajátja, hozzájárul a festmény halállal szembeni magányának megidézéséhez. Miközben Munch az Ekely környéki téli tájképeket festette, nagyon érdeklődött Henrik Ibsen John Gabriel Borkman című darabja iránt. Munch árnyéka, amelyet a Csillagos éjszakában látunk, ugyanúgy értelmezhető Borkmanéként is, az öregemberéként, aki éppen kilép a téli éjszakába, hogy meghaljon a darab tragikus zárójelenetében.
Talán észrevetted, hogy nagy Munch-rajongó vagyok – sok művét bemutatom. Ez az egyik kedvencem :) Kellemes ünnepeket!