Önarckép

Vincent van Gogh 163 évvel ezelőtt ezen a napon született. A saját korában nem méltányolták, de munkái a valaha volt legfelismerhetőbbek közé tartoznak. Születésnapja alkalmából ma ezt az önarcképet mutatjuk be a Kröller-Müller Múzeum révén, amely a Van Gogh Múzeum után a második legnagyobb Vincent van Gogh-képgyűjteménnyel rendelkezik.

Ez az önarckép egyike annak a több mint negyvennek, amelyeket Van Gogh egy tízéves periódus alatt készített, és amelyek festői munkásságának fontos részét képezték. Rembrandthoz és Goyához hasonlóan van Gogh is gyakran saját magát használta modellként; az ő esetében azonban azért festette magát, mert gyakran nem volt pénze arra, hogy modelleket fizessen meg. A régi mesterekhez hasonlóan ő is kritikusan figyelte magát a tükörben. A művész azonnal felismerhető vöröses hajáról és szakálláról, sovány vonásairól és feszült tekintetéről.

Arról, hogy a fényképes portré helyett a festett portrét részesítette előnyben, a következőket írta testvérének, Theónak: "Észrevettem a sok fényképészt itt [...]. De mindig ugyanazok a hagyományos szemek, orrok, szájak, viaszos, sima és hideg. Mégis mindig halott marad. A festett portréknak pedig saját életük van, ami a festő lelkének mélyéről jön, ahová a gép nem tud eljutni. Minél több fényképet néz az ember, úgy tűnik nekem, annál inkább érzi ezt." Párizsban tartózkodva pedig a nővérének, Willeminának írta: "Nem könnyű megfesteni önmagunkat [...] és látod - ez az, amiben az impresszionizmus - szerintem - felülmúlja a többit, nem banális, és az ember mélyebb hasonlóságot keres, mint a fényképészé".

Holnap egy másik nagy művészt mutatunk be, aki van Gogh-gal osztozik március 30-i születésnapján. Úgy tűnik, ez egy jó dátum a művészettörténet számára :)