Leonardo da Vinci
1452 április 15-én született Leonardo da Vinci. Itt az idő az ünneplésre :)
A Hölgy hermelinnel egy abszolút mestermű. A portré alanya Cecilia Gallerani, akiről akkor készült a mű, mikor Ludovico Sforza, a milánói herceg szeretője volt, Leonardo pedig a herceg szolgálatában állt. Leonardo csak négy női portrét festett - a többi a Mona Lisa, Ginevra de' Benci portréja, és a La belle ferronnière.
Cecilia Gallerani egy népes családból származott, mely nem volt sem vagyonos, sem nemes. Apja egy ideig a herceg udvarában szolgált. A portré készítésének idején körülbelül 16 éves volt és híres szépségéről, tudományos műveltségéről és költészetéről. Nagyjából hatéves korában hozzáadták egy fiatal nemesemberhez a Visconti házból, de 1487-ben kérvényt nyújtott be a házasság érvénytelenítésére nem nyilvános okokra hivatkozva, és a kérvényt elfogadták. Cecilia a herceg szeretője lett és fiúval ajándékozta meg, még a 11 évvel korábban, egy másik nővel, Beatrice d'Estevel kötött házassága után is. Beatricet a hercegnek ígérték amikor mindössze 5 éves volt és 16 éves korában ment hozzá, 1491-ben. Néhány hónap múlva felfedezte, hogy a herceg még mindig találkozgat Ceciliaval, és arra kényszerítette a herceget, hogy szakítsa meg a kapcsolatukat azáltal, hogy összeházasítja Ceciliat egy Bergamino nevű helyi gróffal.
Számos értelmezése van a hermelin jelentésének a portrén. A télikabátos hermelin a tisztaság hagyományos szimbóluma volt, mert úgy hitték, hogy a hermelin inkább nézne szembe a halállal, minthogy bepiszkolja fehér bundáját.
Ludovico il Moro számára a hermelinnek további személyes jelentősége volt, ugyanis a Hermelin Rendjébe tartozott 1488-ban és személyes jelképeként használta. Mivel Gallerani 1491 májusában egy Lodovico által elismert fiúnak adott életet, illetve figyelembe véve a menyétfélék és a várandósság asszociációját az olasz reneszánsz kultúrában, az is lehetséges, hogy az állat Cecilia terhességének szimbóluma volt.
2014-ig azt feltételezték, hogy da Vinci kompozíciója mindig tartalmazta a fehér hermelint, de egy három évig tartó nyomozás kiderítette, hogy az olasz művész valójában nem egy, hanem három, egyértelműen elkülönülő szakaszban festette a művet. Az első változat egy egyszerű portré volt, állat nélkül. A második próbálkozásban a festő egy kicsi szürke hermelint adott hozzá. A harmadik és egyben végső szakaszban az állat egy nagy fehér hermelinné alakult.
- Zuzanna