Ma egy újabb műalkotást mutatunk be a hollandiai Otterlóban található Kröller-Müller Múzeum csodálatos gyűjteményéből. Jó szórakozást!
Első pillantásra úgy néz ki, mint egy klasszikus tájkép, kanyargós földúttal, mely a magas fák között vezet egy kukoricás mellett egy tóhoz. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy a festmény vízszintes és függőleges elemekből, felületekből áll. Ez nagyrészt ellensúlyozza a hagyományos perspektívát, a távolba vezető vonalak és színek fokozatosan elhalványulnak. Az út mélységi hatását az alacsony bokrok vízszintes vonalai, a víz széle és a mögötte található dombok szakítják meg. Az épületek lapos dobozként állnak a tájban. Mindez a festmény ‘konstrukciójára’ irányítja a figyelmet: a formákra és a felületekre, melyek mindegyike saját színnel, erőteljes, párhuzamos ecsetvonásokkal rendelkezik. Ezzel a munkamódszerrel Cézanne nagy hatással volt a modern festészetre, és olyan irányba indult el, amely végső soron az absztrakcióhoz vezet. ‘Konstruktív ecsetvonásai’ és színhasználata mély benyomást tett a fiatalabb festőkre, mint például Maurice Denisre, Paul Gauguinre és Paul Signacra, akik követték példáját.