A foltvarró méh

Anna Mary Robertson Moses alapvetően tájfestő volt, de bizonyos témák és emlékek beltéri környezetet igényeltek. Ő maga is tudta ezt, és néhány mecénása arra biztatta, hogy bővítse repertoárját belső terekkel. A téma azonban nem volt könnyű számára. "Kipróbáltam ezt a belső teret, de nem tetszett, ezért kitöröltem" - jegyezte meg egy alkalommal. "Úgy tűnik, ez nem illik az alkotásaim sorába. Szeretek olyasmit festeni, ami tovább és tovább vezet az ismeretlenbe, olyasmit, amin túl akarok látni. Nos, talán újra megpróbálom." A témával kapcsolatos nehézségei ellenére Moses számos meglepő belső teret festett. Anélkül, hogy a táj biztosítaná a jelenetet és a realizmus elemét nyújtaná, belső terei szinte teljes mértékben a művész absztrakt forma- és rendszerkészségére támaszkodnak. Ezeket a tulajdonságokat maximálisan kihasználja A foltvarró méh festményénél, ahol a nagy paplan színei és formái, valamint a kidolgozott teríték szépen illeszkedik a számos sürgölődő karakter fényes ruhájához. Moses azonban nem tudott ellenállni annak, hogy a magas, függöny nélküli ablakokon keresztül egy kis természetet is hozzáadjon.