Kitagawa Utamaro
Mai fametszetünk főszereplője egy gyönyörű nő, Nanivaja Okita (難波屋 おきた, Naniwaya Okita), egy teaházi felszolgálóhölgy az Edo-kori Japánban, aki messze földön híres volt rendkívüli szépsége és bájos eleganciája miatt.
Okita Edo (a mai Tokió) városában dolgozott a Nanivaja teaházban, amelynek népszerűsége leginkább éppen miatta ívelt fel. A gyönyörű hölgy alakja számos ukijo-e fametszeten megjelenik, főképp a késő XVIII. századi híres metszetkészítő, Kitagava Utamaro (喜多川歌麿, Kitagawa Utamaro) műveiben. Utamaro többször is ábrázolta Okitát, gyakran az Edo-kori kecsesség és kifinomultság idealizált alakjaként mutatva be a felszolgálónőt. Ezeken a fametszeteken alakja rendszerint elegáns és higgadt – inkább tekinthető a női szépség megtestesülésének, semmint valódi portrénak.
A metszeten lévő vers címe: Kacura no majuzumi (桂の黛, Katsura no Mayuzumi), azaz "Kacurafa-szemöldök". A cím egy díszes szemöldökfestési stílusra utal, amely metaforikusan a kifinomultságot, szépséget és eleganciát jelképezte. Okita bájait burkoltan fejezi ki azáltal, hogy az edói városrész (Naniva-negyed, 浪花町), ahol a teaház volt, és egy híres helyszín (Naniva, 難波津, a mai Oszaka, illetve híres kikötőjének régi neve) azonos nevére játszik rá:
A Naniva-negyed teaházában megpihenve,
Itt, hol az emberek híre Naniváéval vetekszik,
Nincs, ki megállva be ne térne.
Ui.: Ezen a linken összeszedtük a lefgontosabb dolgokat, amiket érdemes tudni az Edo-korszakról!
Uui.: Egyszerűen imádjuk a japán művészeteket – ezért is találhatsz a maihoz hasonló remekműveket népszerű, 2026-os DailyArt naptárainkban! Nyakunkon az Újév, rendeld meg még most, és kezdd 2026-ot igazán inspiráló környezetben!