Milói Venus

A méloszi Aphrodité – ismertebb nevén a milói Venus – az ókori görög szobrászművészet egyik leghíresebb alkotása. Általánosan elfogadott álláspont az, hogy Aphroditét, a szerelem és a szépség görög istennőjét ábrázolja (akit a rómaiak Venusszal azonosítottak). Megtalálását követően a szobor karjai és talapzata elveszett. A karján levő felirat alapján alkotója antiókhiai Alexandrosz lehetett. A szobrot megtalálási helyéről, Milosz szigetéről nevezték el. Hasonlóságuk miatt egy időben az ún. capuai Aphroditéről, egy Kr. e. 4. századi szoborról készült másolatnak tartották. A milói Venus valóban klasszikus stílusjegyeket hordoz, de inkább a Kr. e. 2. századi, késő hellenisztikus szobrászat szellemében. Az istennő érzelemmentessége, harmonikus arcvonásai a Kr. e. 5. század esztétikájára utalnak; frizurája és bőrének finom kidolgozása a Kr. e. 4. századi szobrászt, Praxitelészt idézik. A szobron azonban találhatók olyan jegyek, melyek a hellenista (Kr. e. 3-1. századi) szobrok jellemzői: a spirális kompozíció, a háromdimenziós tér kihasználása, a lapos mell és a hosszúkás felsőtest. Az istennő áll az időben, csípőjéről összezárt lábaira hullik a kendője. Meztelensége kontrasztot képez a kendő ráncaiban bujkáló finom fény-árnyék játékkal.