Önarckép (A kétségbeesett ember)

Gustave Courbet 197 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból bemutatjuk a világ egyik leghóbortosabb önarcképét. Élvezzétek! :)

Courbet belefáradt a hivatalos művészet képmutatásába és elhatározta, ezentúl úgy ábrázolja a világot, ahogyan látja. Függetlenedni próbált a közízléstől, és a hétköznapi életet bemutató realisztikus ábrázolásain keresztül folyamatosan megkérdőjelezte a művészi hagyományokat. Courbet festményein nem találunk sem előkelő pózokat, se lenyűgöző színeket – ő nem a szépséget, hanem az igazságot tárja elénk. Megalkuvást nem ismerő művészi őszintesége révén kiemelkedik korának párizsi művészvilágából. Gyakran kényszerül arra, hogy a Szalontól függetlenül állítsa ki alkotásait. Mielőtt különlegesen realisztikus festői stílusát kialakította és mielőtt olyan mesterműveket alkotott volna, mint az A világ eredete, vagy a Kőtörők, Courbet számos romantikus stílusú önarcképet festett, köztük a mai alkotást is. Az érzelemgazdag Elkeseredett ember a művész egyik legkorábbi festménye, 1845-ben fejezte be. Courbet haját tépve, tágra nyílt szemekkel egyenesen ránk mered. A romantikus stílusú portrék sajátos törekvése volt az egyén érzelmi, pszichológiai állapotának kifejezése – és bár Courbet sosem sorolta magát a romantikusok közé, itt mégis kitűnően teljesítette a feladatot. A festményt nézve nemcsak a férfi elkeseredettségét élhetjük át, de magáról Gustave Courbet személyiségéről is képet alkothatunk. Merész, ravasz, szélsőséges, ambiciózus és eltökélt. Eltökélt abban, hogy megkérdőjelezze a festészet kialakult műfajait, hogy tiltakozzon a hagyományos klisék ellen, és hogy megváltoztassa a művészettörténet menetét.