Bika - 4. tábla

Pablo Picasso 1945 karácsonya körül készítette a Bikát. A Bika egy tizenegy litográfiából álló sorozat, ami mesteri példája annak, hogy hogyan lehet műalkotást létrehozni az akadémikustól az absztraktig. Ezen a képsorozaton, melynek egésze egyetlen kőből áll, Picasso vizuálisan darabokra szedi egy bika képét, hogy felfedezze alapvető jelenlétét formájának progresszív elemzésével. Mindegyik tábla egy egymást követő fokozat a kutatásban, hogy megtalálja a vadállat abszolút 'szellemét'. A sorozat kezdéséhez Picasso egy eleven és realisztikus ecsetrajzot készített a bikáról litográfiai tintával. Ez egy friss és spontán kép, ami megteremti az alapokat a későbbi fejlődéshez. Picasso metafóraként használta a bikát munkáiban, de nem akarta rögzíteni a jelentését. Kontextustól függően számos módon értelmezték: a spanyol emberek reprezentációjaként; a fasizmus és brutalitás kommentárjaként; a férfiasság szimbólumaként; vagy Picasso önarcképének tükröződéseként. A 4. táblán a művész elkezdi absztrakttá tenni a bika struktúráját azzal, hogy leegyszerűsíti és körvonalazza anatómiájának nagyobb részeit. Tíz évvel korábban Picasso azt mondta: "Egy kép összeadások összege volt régen. Az én esetemben egy kép a rombolások összege." Ezen állítás fényében a litográfia tűnik a legtermészetesebb médiumnak ehhez a lenyomatsorozathoz. A litográfia egyik technikai előnye más lenyomatkészítő technikákkal szemben, hogy mind a képhez hozzáadni, mind belőle elvenni viszonylag egyszerűen lehet.