Önarckép maszkokkal

Ez a híresen visszahúzódó festő, aki gyakran használt maszkokat a belga társadalomról, vallásról és politikáról készült szatíráin, ezen a kis festményen önmagát és művészi státuszát gúnyolja ki. Goromba otthonülőként, aki életének nagy részét szülei tengerparti otthonának tetőtéri stúdiójában dolgozva töltötte, Ensort bizonyára szórakoztatta abban a társaságban elért sikere, mely az 1880-as évek végén keményen elutasította, mikor legismertebb festményét, az 1889-es Krisztus belépése Brüsszelbe című alkotást a brüsszeli avantgárd szalon elutasította. Az Önarckép maszkokkal című festményen a művész a karneváli tömeg közepén festi meg magát. A perspektívában csak a fejek láthatóak, a testeket furcsa és ijesztő arcok halmaza blokkolja. A vászon közepén maga a művész látható, aki egy kissé félénknek tűnik, de nagyon emberinek is a kísértetekhez, démonokhoz, szörnyekhez és koponyákhoz képest, melyek minden oldalról körülveszik. A festmény kérdéseket vet fel egy művészről, akinek soha nem sikerült beilleszkednie.