Tengeri tájkép

Anton Melbye születésének 200. évfordulója alkalmából a koppenhágai Hirschsprung Gyűjtemény (Hirschsprung Collection) és a hamburgi Altonaer Museum nagyszabású közös kiállítást rendezett a festőről. Melbye már életében nagy hírnévnek örvendett; munkái mind a dán királyi család és az arisztokrácia, mind Hamburgtól Párizson át Isztambulig a legjelesebb külföldi műgyűjtők köreiben keresettek voltak. Melbye fő témája a tenger és környéke volt, melyet gyakran drámai, hangulatfestő módon ábrázolt.

Melbye ma leginkább tengeri tájképeiről ismert, de életműve jónéhány szárazföldi tájképet is tartalmaz. Párizs környékét különösen kedvelte, ugyanakkor Törökország drámai vidékei is megjelennek rajzain és olajvázlatain. Nemzetközi karrierje és a nemzetközi művészeti irányzatokhoz kapcsolódó témaválasztásai miatt Melbye egyre népszerűtlenebb lett a dán művészetpolitikai körökben, melyet a 19. század közepén mindinkább áthatott a "nemzeti" és az "európai" közti ellentét. Művészetkritikusok Melbye-t európaiként kategorizálták. Egy olyan korszakban, ahol a diskurzus főként a dán nemzetről szólt és a dán identitást próbálta meghatározni, a Melbye-éhez és más európaiakéhoz hasonló művészet nem volt szinkronban az uralkodó nemzeti narratívával.

Az Anton Melbye-ről szóló tárlat egy csaknem elfeledett művészt mutat be. A festő első dániai kiállításán a Hirschsprung Gyűjtemény egy mellőzött, de fontos történetre hívja fel a figyelmet, melyben a tenger szolgál nemzetközi kapcsolatok és szövetségek, kilátások, érzelmek és drámai politikai események hátteréül.