Az éjszaka by Ferdinand Hodler - 1889/90
 Az éjszaka by Ferdinand Hodler - 1889/90

Az éjszaka

olaj, vászon •
  • Ferdinand Hodler - March 14, 1853 - May 19, 1918 Ferdinand Hodler 1889/90

Ma van a nagy nap! Mint bizonyára tudjátok, ebben a hónapban minden vasárnap a svájci Kunstmuseum Bern gyűjteményéből mutatunk be egy darabot. Ez a harmadik alkalom szeptemberben :)

Ferdinand Hodler Az éjszaka című képe pesszimistának és komornak tűnik. Egy sivár tájon, hét alvó alakkal körülvéve, egy erős ember látható, amint egy feketébe burkolt lénnyel birkózik. Feltűnő, hogy a festmény közepén álló, rémálomból kizökkentett figura arcvonásai hasonlítanak Ferdinand Hodlerhez. A sötét, köpenyes alak a halált, mint az alvás felerősítését személyesíti meg. A festmény a művész halálfélelmét tükrözi, mely a családjában történt sok tragédia következtében korai gyermekkorától emésztette. Ez megmagyarázza azt, hogy Hodler miért írta ezt a vászon hátuljára: “Sok ember van, aki este lefekszik pihenni, de reggel nem ébred fel”.

Hodler egész életében hátrányos helyzetűnek és félreértettnek érezte magát. A rendkívüli szegénységben töltött gyermekkora után, miután felnőttként meg kellett kűzdenie a kor uralkodó ízlésével, Az éjszaka című kép saját létének szimbolikus ábrázolása: kűzdő művészként félreértik őt kortársai, akik körülötte alszanak. A festmény egyben Hodler összetett szerelmi életét is ábrázolja. Ebben az időben két nő között őrlődött: a kép bal oldalán fekvő nő a szerelmét, Augustine Dupin-t, míg a kép jobb oldalán lévő az első feleségét, Berta Stuckit ábrázolja. Az éjszakát itt elsősorban nem a sötétség, hanem az alvás jellemzi. A kompozíció kritikus elemei a fekvő figurák párhuzamos vízszintes vonalai, és többé-kevésbe szimmetrikus elrendezésük. Ez feltárja Hodler hitét a “párhuzamosság” formai elvében, mellyel festményeinek nagyobb kifejezőerőt próbált adni.

Az éjszaka című festményt 1891-ben a genfi Musée Rath kiállításáról erkölcsi okokból kitiltották. Nyilvános tiltakozást követően Hodler kiállította a festményt a Palais Electoralban és belépőként egy svájci frankot kért. A sajtóban zajló vita hozzájárult ahhoz, hogy tömegek lássák a művet. Az így szerzett mintegy 1000 svájci frankos bevételével, Hodler megengedhette magának azt a párizsi utazást, melyre régóta vágyott, és ott kezdődött el nemzetközi karrierje.