Vincent van Gogh
Van Gogh 1888-ban egy sorozat napraforgó festményt készített. Ezek az arles-i sárga ház díszei lettek volna, melyben Van Gogh vendége, Paul Gaugin szállt volna meg. Sajnos a Gauguinnel vívott harcok miatt, melyek után paranoiás pánikban levágta saját fülcimpáját, Van Gogh soha nem tudta megvalósítani tervét. Ehelyett elküldte a festményeket egy kiállításra, ahol a két napraforgós festményt egy másik, a La Berceuse című képének két oldalára képzelte el, és Berceuse Triptichonnak nevezte el. A festményeket a párizsi the Les XX kiállításon állították ki és 1890-ben ismét együtt mutatták be mindhárom festményét a fenti kiállításon.
A napraforgók hagyományosan az istentisztelethez és az állandó áhitathoz kapcsolódnak. Van Gogh számára élénk színeik miatt a nap vitalizáló erejét képviselik. Maga a művész egy Emile Bernard-nak írt levelében festményének színeit az ólomüveg ablakok hatásához hasonlította. A vastagon megmunkált festék, mely a virágszirmokat faragta és kosárfonás mintát hoz létre az asztal felületén, a váza ívével együtt fokozza a színhatásokat.