Az "Alfréd ékszer"

Alfréd azzal a megkülönböztetőjeggyel büszkélkedhet, hogy ő az egyetlen angol király, aki valaha is hivatalosan megkapta a "Nagy" jelzőt, méghozzá egész biztosan jól megérdemelten. A nyugat-wessexi királyi családban született Anglia dél-nyugati részén a 9. század közepén és kevés esély volt rá, hogy legfiatalabb fiúként ő uralkodjon a nagy hatalommal bíró, gazdag wessexi angolszász birodalom felett. Amikor Alfréd átvette a hatalmat idősebb bátyjától, Æthelredtől, 871-ben, egy olyan királyságot örökölt, melyet minden oldalról ostromoltak a vikingek. Bár nincs rá bizonyíték, hogy Alfréd célja az "angolok királyságának" egyesítése volt, sok katonai győzelme végül fokozatosan megfordította a dánokkal szembeni háború menetét, akik ebben az időben számos hadsereggé oszlottak. Alfréd 899-ben halt meg és végül unokája, Athelstan terjesztette ki a nyugati szászok hatalmát annak a területnek a legnagyobb részére, mely ma Anglia néven ismert. 

Asser, egy walesi szerzetes írt életrajzot Alfrédról a 9. század végén, és úgy írta le Alfrédot, mint egy mélyen hívő keresztény, aki nagyon szeret tanulni. Négy latin nyelvű művet fordított le óangolra, valószínűleg azért, hogy hozzáférhetőbbek legyenek a laikus olvasók számára. Egyes tudósok szerint talán az Angolszász Krónika elkészítése is az ő nevéhez fűződik, ami egy hihetetlenül fontos krónikás történelmi mű, melyet évszázadokon keresztül használtak a történészek. Nem meglepő, hogy sok hamis legenda kering Alfrédról - ezek közül a leghíresebb arról ír, hogy Alfréd a vikingek elől menekülve egy szegény asszonynál lelt szállást és az asszonyt jelentősen felzaklatva odaégette a süteményeit a tűzben. 

Az "Alfréd ékszer" neve a középső kristály kerülete körüli óangol feliratból ered: +AELFRED MEC HEHT GEVVYRCAN (fordítás: "Alfréd rendelte el készítésemet"). Eredetileg a 17. században találták meg Somersetben, Angliában, és rendeltetését azóta is vitatják a tudósok. Úgy tűnik, hogy az ékszer alja egykor egyfajta pálcát tartott, ami lefelé folytatódott. Ez arra az elképzelésre vezette a történészeket, hogy az ékszer talán egy pálca vagy mutató feje vagy fogója lehetett, melyet arra használtak, hogy az olvasó követhesse, hogy hol jár egy könyv adott oldalán. Lehetséges, hogy a kőkristály alatt lévő alak a látás érzékszervének megtestesítőjét akarta megjeleníteni. Bár kissé rejtélyes, az "Alfréd ékszer" egy lenyűgöző példája az angol arany rekeszzománc készítésnek, és egyike azon kevés tárgynak, mely valószínűleg közvetlenül ehhez a kivételes uralkodóhoz köthető. 

- Stephanie