Boris Ljubičić
Csapatunk legújabb tagja, Maja horvát nemzetiségű - nem is árulok el róla többet, egyszerűen imádom a stílusát! Üdvözöljük őt, élvezzétek az írását! :)
Az "addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik" közmondás a közép-európai és latin-amerikai fül számára ismerősen hangzik. Olyasmit jelent, hogy ha folyamatosan kísérted a sorsot, előbb-utóbb pórul jársz.
Boris Ljubičić horvát grafikus készítette ezt a posztert az 1977. május 18-a óta évente megszervezett múzeumi világnap alkalmából. A fotón egy törött kerámiakorsó látható, a víz kifolyt belőle, az aszfalton szétterülő szilánkok pedig a világ térképének formájára vannak elrendezve.
1991 volt: a hidegháborús időszak utolsó éve, a Szovjetunió felbomlásának éve, a szocialista tábor összeomlásának és a Varsói Szerződés hivatalos megszűnésének éve, a balti államok éneklő forradalmának időszaka, az öbölháborút bevezető "Sivatagi vihar" hadművelet (Operation Desert Storm) ideje, a délszláv háború kitörésének előestéje.
Ljubičić úgy érezte, grafikusként felelős a jelenért, SMS híján tehát vizuális üzenetet küldött szét: "a régi világ szilánkjaiból új világ keletkezik". Üzenete annyira egyszerű és hatásos volt, hogy felfigyelt rá az UNESCO. A plakát megnyerte az 1991-es Media Save Art díjat, a következő indoklással: "egy olyan világ történetét meséli el, amely részeire hullik, emlékeinkkel együtt".
A rákövetkező 25 éven át Boris minden évben tervezett egy plakátot a múzeumok világnapjára, mindig felelősséget érezve a jelenért. És 25 elteltével a világ ismét olyan, mint a korsó a közmondásban - ismét a sorsunkat kísértjük.
- Maja Kocijan