Kiránduljunk el a XX. század eleji Bécsbe, és keressünk fel egy újabb remekművet a Leopold Múzeum csodálatos gyűjteményéből!
Ernst Stöhr St. Pöltenben nevelkedett, majd a Bécsi Szépművészeti Akadémián tanult. Alapító tagja volt a bécsi szecessziós mozgalomnak, munkáit gyakran tette közzé a társaság folyóiratában, a Ver Sacrumban. Műveiben szinte kivétel nélkül észrevehető, hogy igyekezett kifejezésre juttatni saját érzelmi állapotát. Alkotásainak szimbolikus töltöttsége miatt Stöhrt tekintjük az osztrák szimbolizmus egyik legnagyobb alakjának. Mindig is szerette a természetet, olyannyira, hogy a nagyváros nyüzsgése elől a szlovéniai Bohinj-tó csendes vidékén keresett nyugalmat.
Mai képünkön a szerelmes pár a tó partján áll egy korlátnak támaszkodva; a nézőtől elfordulva tekintetük a messzeségbe réved. A festményen Stöhr a színeket hasonló módon bontotta elemeire, mint Georges Seurat (1859-1891), akinek munkásságával Franciaországban ismerkedett meg. A mű, kifejező kék és lila árnyalatainak köszönhetően egyfajta melankólia és elvágyódás érzését kelti a nézőben. A festő munkáiban gyakran találkozhatunk az élet értelmének kutatásával és a természet iránti mély tisztelettel.
Ui.: Ha érdekel a bécsi szecesszió művészete, érdemes megnézned a Bécsi szecesszió határidőnaplónkat, amelyben megannyi művel találkozhatsz ebből a színes korszakból!
Uui.: Ezen a linken pedig összeszedtünk tizet a legromantikusabb szerelmes festmények közül!
Ernst Stöhr