A mór főnök

Impozáns és szenvtelen, ragyogó fehér köntösbe öltözött magas férfi áll őrt, izmos karjának meghosszabbításaként keskeny kardot tart. Erő és ármány árad a festményből. Mitől olyan átütő erejű ez a kép? Szinte életnagyságú léptékén túl a szembetűnő kontraszt a férfi káprázatos ruhája és a festmény sötét elemei, ébenfa bőre és az árnyékos belső tér között. A rengeteg részlet—szövetredők, cérnaszálak, valamint a tőr nyelén és hüvelyén lévő bonyolult arany berakás—lenyűgözően valósághű és figyelemreméltó. A vászon helyett sima falapra történő festés lehetővé tette a művésznek, hogy látható ecsetvonások nélkül hozza létre az alkotást, a lehető legnagyobb pontossággal jelenítse meg a különféle textúrákat és vonásokat. 

Ki alkotta ezt a rendkívüli festményt? Meglepő módon a művész Eduard Charlemont, egy gyakorlatilag ismeretlen bécsi festő. Tinédzserként apja miniatűr portréfestészetre tanította. Később beutazta Európát, hogy tökéletesítse művészi képességeit, mielőtt Franciaországban letelepedett, ahol harminc évig élt. Charlemont festményeinek többsége portré, európai enteriőr és falfestmény—nagyon mások, mint A mór főnök. A 19. századi Európát azonban vonzotta a Kelet,  mely magába foglalta Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és Nyugat-Ázsiát. Ennek eredményeként számos úgynevezett orientalista képet festettek, de ezen alkotástól eltérően, sok festmény izgalmas hárem-jelenet volt.

Charlemont 1878-ban a Párizsi Szalonban állította ki ezt a művet a Szeráj őrzője címmel, mely utal a férfi pozíciójára, aki a női lakrészek védelmezője egy muszlim lakásban. A belső tér díszes mintázatú falait és boltíveit az Alhambra, a 13-14. században Dél-Spanyolországban épült mór erőd és palota ihlette. Amikor 1892-ben megvásárolták, a festmény Az Alhambra Őre néven volt ismert; két évtizeddel később kapta mai nevét. Az orientalista festményekre jellemzően A mór főnök egy jelmezes férfival megrendezett jelenetből készült —kiábrándító, de mégis látványos.

- Martina Keogan

Ui. A Kelet iránti európai vonzalom az orientalista Eugène Delacroix műveiben is megjelenik.