A Délután Nápolyban témája világos - a meztelen nő a meztelen férfin terül el, aki gondtalanul hason fekszik, miközben egy cselédlány frissítőkkel lép be.
Ambroise Vollard szerint Cézanne számára a címet a festő barátja, Antoine Guillemet javasolta. Utal arra "a népszerű elgondolásra, miszerint Olaszország a szabadság, érzéki élet és élénkség helyszíne." A téma jellemző az erotikus fantáziákra, melyek gyakran megjelennek Cézanne korai munkásságában, egy fantázia, melyet átjár több mű. Az első vízfesték erről a kompozícióról, mely megmaradt, a szolgálólány megjelenése a függönyözött háttérben és a fekete macska jelenléte úgy tűnik, hogy Edouard Manet Olympia (1863) festményéből származtatik, mely a Szalonban volt kiállítva 1865-ben.
Ui. Lesd meg itt a gyorstalpalónkat az Impresszionizmusról, mely alapja a Courtauld gyűjtemény.