Élisabeth Vigee Le Brun
A mai festményt a Clark jóvoltából mutatjuk be :) Természetesen folytatjuk a női művészek történetének hónapját!
Élisabeth Louise Vigée-Lebrun keresett portéművész volt az európai arisztokrácia körében az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején. Bár ennek a festménynek a címe Bacchante (Bacchus papnője), lehetséges, hogy egy álcázott portré. Ebben az időszakban nem volt ritka, hogy a divatos hölgyek a portréikat mitológiai szereplők, mint például szibillák, múzsák, vagy Bacchus, a bor istenének követőiként festették meg.
A festményen látható bacchante összefüggésbe hozható a híres szépséggel, Emma Hamiltonnal, aki az angol tengerészeti hős, Horatio Nelson szeretője volt. Lady Hamiltont az angol művész, George Romney és Vigée-Lebrun számos különböző karakterként megfestette, bár úgy tűnik, hogy valójában Vigée-Lebrun csak öt évvel a mű elkészülte után találkozott vele. Emiatt más modelleket is javasoltak, köztük Mme Molé Reymond francia színésznőt. Ez a festmény erőteljes hasonlóságot mutat Vigée-Lebrun színésznőkről készült portréival, melyeket később, az 1780-as években készített. De talán ez a festmény mégsem egy portré. A 18. századi Franciaországban gyakori volt a mitológiai vagy álmitológiai alakok ábrázolása—némelyikük erőteljesen erotikus.
Vigée-Lebrunt pályafutása elején Joseph Vernet festő bártorította, és 21 éves korában megkapta első királyi megbízását. A francia forradalom előtt festett, különösen a nőket ábrázoló portréi, a francia arisztokrácia kifinomult fesztelenségét sugallják. Marie Antoinette kedvenceként röviddel a forradalom kitörését követően elhagyta Franciaországot, és 12 éven keresztül egyik európai városból a másikba költözött—Torinó, Prága, Szentpétervár, Berlin és London—mielőtt 1805-ben végül visszatért Franciaországba.
Ui. Nézzétek meg Élisabeth Vigée-Lebrunt és a portréin szereplő hölgyeket itt!