A konzervatívabb körök Liebermannt a "csúfság apostolának" gyúnyolták. Ennek ellenére a Städelscher Museums-Verein bátorságot és nyitottságot tanúsított és 1899-es alapítása után rögtön megvásárolta a művész eme meghatározó korai alkotását. Liebermann az amszterdami Burgerweeshuis lakóiról készített vázlatot. Csak később vitte át a jelenetet olajfestményre müncheni műtermében. E mű Liebermann pályájának fordulópontján készült, amikor elhagyta realista korszakának barna árnyalatait az világosabb impresszionista palettáért.
A Städelscher Museums-Vereint 1899-ben alapították a művészet kollektív előremozdításáért, egy meghatározó figura, Leopold Sonnemann Reichstag-tag és a Frankfurter Zeitung alapító-tulajdonosa vezetésével. A nagyjából nyolctagú társaság 1900-ban ünnepelte első sikeres vásárlását, ami nem volt más, mint Max Liebermann heves vitákat kiváltó Az amszterdami árvaház udvara című alkotása. A berlini festő a német impresszionizmus fő képviselője volt, így természetesen szembement a birodalmi művészetideállal, ami harci jelenetekben és köztéri győzelmi szobrokban nyilvánult meg. Azonban a festmény a társaságon belül nyerte el mindenki tetszését. Sonnemann gyorsan cselekedett: átvállalta a vételár egy részét, illetve lemondásával fenyegtőzött. Radikális lépése hatására a kelletlenkedők elhallgattak és a modernség e festmény formájában belépett a múzeumba.
A német impresszionizmus mai mesterművét a Städel Museum jóvoltálból mutatjuk be. : )
Ui. A Städel egy másik lenyűgöző alkotása a Goethe a római Campagna-nál, Johann Heinrich Wilhelm Tischbein festménye; itt olvashatsz róla.