A cápa fedélzetre húzása

Gunnlaugur Scheving Reykjavíkban született, később nevelőszülőkhöz került Izland keleti részére. Miután 1920-ban Reykjavíkba költözött, Gunnlaugur magánórákat vett Einar Jónsson szobrászművésznél, valamint Guðmundur Thorsteinsson, azaz Muggur rajziskolájában. 1923-ban Koppenhágába ment, ahol egy évig magán művészeti iskolába járt, majd öt évig a Det Kongelige Akademi for de Skønne Kunster (Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia) művészeti iskolájában tanult. Ezután visszatért Izlandra, éppen a nagy gazdasági világválság kezdetén, és a következő években nehéz körülmények között élt különböző halászfalvakban, majd 1935-től Reykjavíkban.

Gunnlaugur festményei a halászokról és életükről azonnal felkeltették a figyelmet, és ez lett az egyik fő témája. Ezen a hatalmas festményen, A cápa fedélzetre húzása címűn a művész realisztikus képet közvetít az izlandi halászokról és a természet erőivel folytatott küzdelmükről. Hajójuknak csak egy részét látjuk, és benyomást kapunk a hullámokon való ringatózásáról. Erőteljes átlók vágják át a képsíkot, a festmény nagy dinamikus energiával bír. A mű középpontjában álló halász józan és megbízható. A színpaletta megidézi az időjárást és a fényt. Számos tervezet és vázlat maradt fenn ehhez az ambiciózus műhöz, amelyek jól szemléltetik, hogy a művész hogyan vizsgálta és fejlesztette tovább témáját a tökéletes kompozíció keresése során.

Festményein az ember és a természet egyedülálló és szoros kapcsolatát igyekezett ábrázolni az izlandi dolgozó emberek életében és munkájában, a tengeren és a szárazföldön. Gunnlaugur művei az egyszerű formai struktúra és a színsíkok révén szimbolikus jelentőséget nyernek, az egyénitől az általános és egyetemes felé extrapolálva. A vidéki életet ábrázoló képei a régi idők szimbólumaként szolgálnak, ahogyan azt a 19. század végi költészet példázza, míg a tengerészek életét ábrázoló festményei a halászat automatizálásával és iparosításával jellemzett változó időket tükrözik. Schevings műveinek nagy mérete és az általa alkalmazott technikák egyedülálló helyet biztosítottak számára az izlandi művészettörténetben.

Az Izlandi Nemzeti Galéria (amelynek köszönhetően a mai művet bemutatjuk) gyűjteményében több mint 1800 Gunnlaugur által ránk hagyott mű található. Ezek között 12 olajfestmény és számos akvarell és rajz található, a vázlatoktól a befejezett művekig.

U.i. Ha szereted a művészetet, minden nap tanulhatsz valami újat a DailyArt Magazine cikkeiből! Ne felejtsd el követni a magazin Instagramját sem!