Fúga

Georges Valmier francia festő volt, akinek munkássága felölelte a modern festészet történetének nagy mozgalmait: az impresszionizmust, a kubizmust és az absztrakcionizmust. Színházi és balett díszleteket és jelmezeket, valamint szövetek, szőnyegek és egyéb tárgyak modelljeit tervezte. Fontos, hogy Valmier hivatásos zenész is volt, Debussy, Ravel, Fauré és Satie műveit adta elő nagyobb koncerteken.

Valmier kubizmusa a kubizmus 1910 utáni második hullámának része volt. A kubizmus részben művészeti válasz volt Einstein 1905-ös, a speciális relativitáselméletet bemutató tanulmányára. A kubizmus célja nem csupán a különböző perspektívák bemutatása volt, ami Einstein "vonatkoztatási rendszereivel" egyenértékű, hanem az idő múlásának bevezetése egy statikus műalkotásba. Az időhöz leginkább kapcsolódó művészeti forma természetesen a zene. Ez volt Valmier előnye: zenészként kifinomultabb időérzékkel rendelkezett, mint más művészek. Cézanne felfogása, miszerint a kocka, a gömb és a kúp képes az egész természetet ábrázolni, hasonló a zenei notáció koncepciójához, amelyben néhány szimbólum képes az egész zenét leírni. Valmier mindkét nyelvet egyformán jól beszélte.

Ahogy Valmier munkássága egyre absztraktabbá vált, úgy fejlesztette ki képességét a hangok absztrakt elemeinek és az idő felosztásának megfestésére. Vaszilij Kandinszkijt, aki amatőr zenész volt, a lélekben felhangzó jelek és asszociatív színek lehetősége inspirálta. Ez a gondolat Charles Baudelaire-től származik, aki úgy érezte, hogy minden érzékszervünk különböző ingerekre reagál, de az érzékek mélyebb esztétikai szinten kapcsolódnak egymáshoz. 

Bár Valmier más művei nem olyan nyíltan zenei jellegűek, mint a Fúga, jól fejlett idő- és ritmusérzéke minden művén átjön.

- Clinton Pittman

Ui.: Ha már a művészet és a zene kapcsolatáról beszélünk, nézd meg Candy listáját a képzőművészet által inspirált dalokról!