Edvard Munch
1890-ben az akkor 27 éves Edvard Munch a Párizs melletti Saint-Cloud városában lakott. Láthatóan hatással voltak rá az impresszionizmus és a neoimpresszionizmus akkoriban népszerű irányzatai; ezen benyomásoktól fűtve festette meg a Szajnát számos alkalommal, változatos szögekből és különböző napszakokban a tél és a következő tavasz során.
Mai képünk Munch impresszionista oldalát mutatja be. A festő erőteljes vizuális hatásokkal, már-már túlzó módon emelte ki a víz felszínét. A kompozíciót szigorú párhuzamos vonalakkal osztotta fel a folyó két partja mentén, ezzel vízszintes színsávokra bontva a tájképet. Csak néhány részlet – mint a stégnél várakozó hajó görbe íve, egy fa lombja és törzsének árnyéka – bonja meg ezeket az egyébként kontrollált, egyenes vonalakat.
Bár Claude Monet már az 1870-es években elkezdett hasonló kompozíciós struktúrákat alkalmazni műveiben, Munch képe leginkább Gustave Caillebotte és Alfred Sisley későbbi festményeit idézi. A norvég festő valószínűleg már fiatalabb korában is érdeklődő szemmel követte kora festészeti trendjeit.
Mindeközben azonban a neoimpresszionizmus, főként a pointillizmus technikájából is merített: a színeket kis foltokban és érintésekben vitte fel a vászonra, így teremtve sima, tömör és egységes felületet.
Ui.: Szeretnéd mélyebben is megérteni, mit jelentett a Monet-hoz, Sisley-hez és Munchhoz hasonló festők munkássága a modern művészet kialakulásában? Fedezd fel az összefüggéseket Francia impresszionizmus és Posztimpresszionizmus bevezető kurzusainkkal, most 25% kedvezménnyel!
Uui.: Tudtad, hogy Edvard Munchot foglalkoztatta a fényképészet is? Halála után több mint 180 nyomatot hagyott hátra. Ezen a linken megismerheted Munch izgalmas fotografikus önportréit!