Kitty Kielland
Jajj, de szívesen meglátogatnám ezt a helyet!
Egy nyugodt tó fekszik árnyékos, erdős dombokkal körülvéve. Szürkület van, és a nap éppen eltűnőben van a horizont mögött. A víz felszínén halvány fényvisszaverődés látszik, a felhők, a dombok és az ég gyöngyházfényű csillogása mellett. A távolban, a homályos fényben egy kis csónakot lehet kivenni, amelyben egy ember evez a horizont felé. Az előtérben, a nézőhöz közel, karcsú, zöld nádasok; ezek ugyanolyan mozdulatlanok a nyugodt estében, mint a tavon szétszórt finom tavirózsák, mint csillagok az égen.
A festmény azt a varázslatos alkonyatot ábrázolja, amely az északi erdőkre oly jellemző a nyári éjszakákon. A festmény nyugodt hangulata időtlenséget és állandóságot sugall, a természet titokzatos, örök törvényeit idézve. A természeti misztikához való kapcsolódást fokozza, ahogy a sötétség beborítja a tó környékét, valamint a vízfelületen tükröződő fényvisszaverődések, amelyektől az ég és a föld összefonódni látszik.
A bærumi Fleskumban található helyi tó (Dælivannet) ihlette Kitty Kiellandot e festmény megalkotására. Több művésztársával együtt 1886 nyarát a Fleskum-tanyán töltötte; a Nyár Fleskumban című képet gyakran tekintik a neoromantika elindítójának a norvég művészetben, és Kielland jóval az 1890-es évekig ennek a mozgalomnak a gyakorlója volt.
A festményt az oslói Nasjonalmuseetnek köszönhetően mutatjuk be. Új honlapot indítottak csodálatos gyűjteményükkel; mindenképpen fedezd fel!
U.i.: A nyári éjszakák északon egészen elképesztőek. Itt láthatod, hogyan ihlették meg Edvard Munchot. <3