A 17. században kevés európainak lett volna lehetősége megkóstolni egy banánt. Maria Sibylla Merian képzettársítás segítségével írta le a tulajdonságait: "hasonlóként használatos mint egy alma, és ugyancsak kellemes aromája van, nyersen és főzve is jó, vastag bőre van, mint egy citromnak...". Az illusztrációjában egy hatalmas virágzatot mutat be melyen látható a hímivarú virág, a piros-narancssárga murvalevél, és a bimbózó nőivarú virág, valamint az érett gyümölcs.
1699-ben Maria Sibylla Merian (1647–1717) és lánya, Dorothea Maria Graff Surinameba utaztak, hogy tanulmányozzák az ottani rovarokat és dokumentálják a megjelenésüket. Habár a saját finanszírozású expedíciót 5 évre tervezték, 1701-ben Merian visszatért Amszterdamba és megkezdte a terepen készült skicceinek átdolgozását, hogy előkészítse őket a nyomatokra; ezután három rézlemez vésnök elkészítette a lemezeket. A holland természettudósokkal való kapcsolatainak köszönhetően 12 feliratkozó finanszírozta a kiadását egy fényűző, kézzel színezett kiadását a munkának. Merian megfigyelései az élő rovarokról lehetővé tették számára, hogy dokumentálja a megjelenésüket a fejlődésük különböző szakaszaiban, valamint a többi állattal való interakcióik során. Metamorphosis insectorum Surinamensium nem kizárólag rovartani munka, Meran és Graff emellett tanulmányozta és feljegyezte az amazonasi dzsungel növényvilágát, pókféléit, kétéltűit, hüllőit és kis madarait.
A jelenleg zajló kiállításon, "Növények és állatok. Természetrajz atlaszok a Linnaeus korában", mely a varsói III. János Király Palota Múzeumában látható, ritka lehetőséged van arra, hogy négy másolatot láss a Metamorphosis insectorum Surinamensiumból.
Maria Sybilla Merian egyike a Női Művészek Jegyzetfüzetünkben megjelenő női művészeknek. Lesd meg itt!
Utóirat: Itt többet megtudhatsz a növénytani illusztráció művészetéről.