Bazille műterme

A Montpellier-i előkelő családból származó Frédéric Bazille 1862-ben eredetileg azért költözött Párizsba, hogy orvosi tanulmányokat folytasson, majd a festészetre helyezte át a hangsúlyt. Charles Gleyre műtermében barátságot kötött a későbbi impresszionistákkal, Monet-val, Renoirral és Sisley-vel, akik mindannyian osztoztak a híres realista festő, Éduard Manet iránti csodálatában.

Bazille műterme betekintést nyújt az úttörő művészek közötti bajtársiasságba és közvetlenségbe. A hátteret Bazille rue de la Condamine-i műterme adja, amelyet 1868 és 1870 között Renoirral közösen használt. A kompozíció középpontjában Bazille áll, palettával a kezében. Egy apjának írt levelében megemlíti, hogy "Manet festett engem a jelenetbe", bemutatva Manet jellegzetesen energikus stílusát a fiatalember ábrázolásában. A kalapot viselő Manet a vásznat figyeli a festőállványon. Jobbra Edmond Maître, Bazille közeli barátja, egy zongoránál ülve látható. Felette egy Monet-csendélet lóg, ami azt jelzi, hogy Bazille anyagilag támogatta Monet-t műveinek megvásárlásával. A bal oldali három alak személyazonossága nem egyértelmű, talán Monet és Renoir van ábrázolva köztük. Manet és követői együttes ábrázolása a Szalon által elutasított műveik között - mint például A fürdés után a kanapé felett és a Halász hálóval a bal oldalon -, valamint az 1866-os Szalonban elutasított Renoir tájkép kiemelésével (az ablak jobb oldalán látható, keretbe foglalt festmény) Bazille kritikát fogalmaz meg az Akadémiával szemben, és bátran hirdeti művészi ideológiáját.

Bazille néhány hónappal később életét vesztette a francia-porosz háborúban. Mindig elgondolkodom azon, hogyan nézne ki a művészettörténet, ha nem halt volna meg ilyen fiatalon.

Ui.: Ha többet szeretnél megtudni Bazille művészettörténeti és impresszionista jelentőségéről, nézd meg a Francia impresszionizmus megatanfolyamunkat (angol nyelven), amely az ő történetét is bemutatja!

Uui.: Frédéric Bazille az egyik legérdekesebb impresszionista. Tudj meg többet az életéről és fedezd fel dicsőséges művészetét (beleértve az említett A fürdés után festményt)!