Este

Halina Eysymont lengyel művész 1932-ban született. Nagyon szeretem a 70-es években készült műveit, mindig Edward Hopper jut eszeme róluk!

Eysymont különböző korszakokon ment keresztül művészi útkeresése során: sok mindent kipróbált, a textiliparnak vállalt tervezői feladatoktól az absztrakt festészetig; egyik ilyen időszaka volt az, amelyben tájképszerű festményeken keresztül tanulmányozta a fényeket és a színárnyalatokat. Az 1970-es években megint csak új irányt vett: érdeklődése a mindennapi tárgyak és a hétköznapi jelenetek figuratív ábrázolása felé fordult. Ezen művein a hiperrealizmus hatása nyilvánul meg: a jellemzően gyakran fragmentált formavilágú keretei által körbevett alakjai már-már fényképszerűen valósághűek.

Mai képünkön az alakokat, az épületeket és a fák lombkoronáit kevés részlettel ugyan, ám tervezett precizitással ábrázolta, a színeket pedig síkszerűen, egynemű felületekként vitte fel a vászonra. A fények és árnykékok erős kontrasztjai, a sötét égbolt árnyalatainak gradációja és a színek finom foltjai mind a szubjektív kifejezésmód eszközei. Eysymont nappali festményei a világot a maga valójában ábrázolják, éjjeli műveiben viszont egyfajta meditatív világlátás jelenik meg. Ő maga így fogalmazta ezt meg: „Megfigyelem a világot magam körül, és a banálisat kutatom, a mindennapit, ami a mindennapiságában lesz rendkívülivé. Valószínűleg így próbálok békére és stabilitásra lelni az állandó szorongásban és bizonytalanságban."

Mai festményünket a varsói Zachęta – Nemzeti Művészeti Galériának köszönhetjük.

Ui.: Szereted a kortárs művészeteket? Szeretnél tanulni, miközben játszol? Akkor tedd próbára tudásod kvízünkkel: Mennyire ismered a kortárs női művészeket?

Uui.: A művészek és a művészeti intézmények megérdemlik, hogy lássák őket. Ha hirdetői felületre van szükséged, a DailyArt Magazin tökéletes kiindulópont lehet!