Villámlástól megriadt ló by Eugène Delacroix - 1824 körül - 23,5 x 32 cm Villámlástól megriadt ló by Eugène Delacroix - 1824 körül - 23,5 x 32 cm

Villámlástól megriadt ló

akvarell, fedőfehér, papír • 23,5 x 32 cm

  • Eugène Delacroix - 26 April 1798 - 13 August 1863 Eugène Delacroix

    1824 körül

Eugène Delacroix-nak kortársai szinte kizárólag festői munkásságát méltatták, a nem kifejezetten kiállításra vagy gyűjtőknek szánt rajzaitól nem szívesen vált ugyanis meg. Vázlatait és tanulmányrajzait a műtermében tartotta, amelyek így csak halála után kerülhettek nyilvánosság elé. Kivételnek számít azonban egyik legdrámaibb műve, a Villámlástól megriadt ló, amelyet elkészülte után nem sokkal barátjának, a portré- és tájképfestő Louis-Auguste Schwiternek ajándékozott hálából azért, hogy rendelkezésére bocsátotta antik medálöntőforma-gyűjteményét, hogy Delacroix litográfiákat készíthessen róluk.

Az 1820-as években a lovak kiemelt szereppel bírtak a nagy festő művészetében. A Chiosi mészárlás című, monumentális méretű olajfestményének készítése közben ugyanis rájött, hogy ha hiteles történelmi jelenetet akar festeni, igen alaposan meg kell ismernie a lovak anatómiáját. Delacroix lóábrázolásaihoz Théodore Géricault az állatokat romantikus módon, érzelmekkel telve ábrázoló festményei döntő jelentőségű példaképnek bizonyultak, de 1825-ös londoni útján is kihasznált minden lehetőséget képességei fejlesztésére. Sok időt töltött a British Museumban, hogy az athéni Parthenónból származó márványreliefeken ágaskodó lovakat tanulmányozza, amelyekről később litográfiákat is készített.

Mai vízfestményünkön Delacroix mesterien hozza felszínre és ötvözi a tájképben és az állatábrázolásban rejlő érzelemkifejezés lehetőségeit. Mintha egy jól elhelyezett szobrot látnánk, a távolba vesző síkság és az ezzel szinte egybeolvadó viharos égbolt hangulatilag illeszkedő hátteret teremt a megrémült, ágaskodó ló alakjának. A villám, amely átszeli a már-már földöntúli, mélykék eget, éles fényt vet a rettegő állatra. Tágra nyílt, vörösen égő szemei és széles orrlyukai víziószerűvé erősítik az általa átélt pánikot. Sörénye hullámzik az erős széltől és mozdulatának indulatától, közben farka pedig az ellentétes irányba lendül. Delacroix vízfestményén megjelenik mindaz, amit a ló alakja jelentett a romantikusok számára: erő, nemesség, féktelen indulat és szilaj érzelmek.

Ui.: Fedezd fel Eugène Delacroix 10 remekművét ezen a linken – készülj fel az érzelmek, dráma és színek kavalkádjára!

Uui.: Felületünket műbarátok milliói olvassák szerte a világon – ha Te magad is alkotó vagy, szívesen segítünk, hadd ismerjék meg minél többen a munkádat!