Vilhelm Hammershøit, a dán festőt, aki az 1880-as években ért karrierje csúcsára, ma Vermeer utódjának és Hopper elődjének tekintjük. Kopár, nyugtalanító hangulatot árasztó enteriőrjei, amelyek szigorú minimalizmusra törekvő stílusából születtek, azonban éppen elég bizonyítékot adnak a festő lehengerlő eredetiségére.
Lehetséges, hogy Hammershøi készített először "hátportrét", ezzel egy új műfajt teremtve: míg a hagyományos portrékon az alanyokat frontálisan vagy profilban látjuk, mai képünkön a főszereplő teljesen hátat fordít nekünk. A széken ülő hölgy – Vajon szolgáló vagy úrnő? Vajon munkája foglalja le vagy gondolataiba mélyed? – teljes homályba burkolózik előttünk, ugyanis a végletekig hidegen hagyja őt az, hogy mi kíváncsian várjuk a válaszait. Finom szürkékben és barnákban jelenik meg előttünk, így testesíti meg a csendes költőiséget, amellyel a művész újra és újra megtölti enteriőrjeit.
A kompozíció csupa derékszögből áll: szék, szegőléc, szekrény; a festmény majd' minden eleme a protestantizmus puritán szigorával szeldeli négyszögekre a jelenetet. Ám igen szűk látókörű megközelítés lenne a művet pusztán magányként vagy tisztán tragikumként értelmezni. Nem lehetséges ugyanis, hogy a festmény valódi középpontja nem a szigorú környezetben, hanem éppen a főszereplő hölgy nyakának lágy vonalában, ennek az egyes keleti kultúrákban megbotránkoztatóan provokatív testrésznek a finom ívében rejlik? A kósza hajtincsek, a nő halavány bőrét szabadon hagyó felső, és a szekrényen fekvő, íves tál mind szemben állnak a puritán olvasattal, és inkább azt sejtetik, hogy a csönd mögött intimitás és vágy rejtőzhet.
Ui.: Hammershøi csendes szobabelsői ugyanúgy rezonálnak Vermeer fényeivel, mint Hopper hallgatásával. Tudtad, hogy műveiket most megtalálhatod a „Legnagyobb remekművek" témájú, 50 képeslapot tartalmazó szettünkben?
Uui.: Ezen a linken még mélyebb betekintést nyerhetsz Vilhelm Hammershøi művészetének rejtélyes világába.