Tájkép by Robert Duncanson - 1850-es évek vége - 61 x 66 cm Tájkép by Robert Duncanson - 1850-es évek vége - 61 x 66 cm

Tájkép

olaj vásznon • 61 x 66 cm

  • Robert Duncanson - 1821 - December 21, 1872 Robert Duncanson

    1850-es évek vége

A Cincinnatiban élő és alkotó Robert S. Duncanson amerikai tájképfestőt, aki szabad afroamerikai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, már életében széles körben "a Nyugat legjobb tájképfestőjének" titulálták. Stílusa a Hudson River School művészcsoportéhoz állt közel, emellett sokat merített a XVII. századi francia festő, Claude Lorrain műveiből, amelyekkel 1853-ban ismerkedett meg egy, az abolicionisták által finanszírozott európai útján. Duncanson egyébként, bár számos abolicionista aktivista támogatta, műveiben csak ritkán érintette a rabszolgaság témáját.

Mai festményünk részletesen megtervezett, többrétegű kompozíciójával a művész Lorrain látképeit idézi: a sötétebb előteret egy nagyméretű fa határozza meg; a ragyogó középső tér fő elemeit a vízfelszín és a magaslaton fekvő, klasszicista stílusú épületek alkotják; a távolban pedig kéklő hegyek magasodnak. Ezt a bukolikus idillt Duncanson négy különböző bőrszínű alakkal tölti meg. A nézőhöz legközelebb, jobb oldalt az előtérben lévő fa alatt egy nekünk háttal ülő alak – valószínűleg egy fehér nő – éppen oldalra fordul, hogy a tó felé nézzen, határozott mozdulatával tekintetünket a távolabb elhelyezkedő alakok felé irányítva. A vízparton három ember áll, akik bőrszíne a feketétől a barnán át a fehérig változik. A fekete férfi egy csónakban áll, és egy evezőlapátot vagy -rudat tart a kezében, miközben a parton látható barna bőrű férfi és a fehér nő talán beszélgetésbe mélyednek. Az alakok közti kapcsolatokat homály fedi, bár lehetséges, hogy a csónakban álló férfi a parton beszélgetők szolgálatában áll. Ennek ellenére a festmény egésze egyensúlyt és békés együttélést sugároz, amelyet akár a rabszolgaság elleni csendes, alulértékelt kiállásnak is értelmezhetünk. Az utópisztikus, klasszicizáló tájban kibontakozó harmóniát kettős gyökér erősíti: egyfelől az ókorra visszanyúló hagyományok, másfelől pedig a közelebbi történelmi előzmények is rezonálnak benne.

A tájképek a művészettörténet során gyakran hordoztak mögöttes, mélyebb jelentéstartamot. "Tájképek" témájú képeslapgyűjteményünkben megpróbáltuk a lehető legtöbb stílust reprezentálni: az árkádiai pásztoridillektől a csendes, modern reflexiókig mindent megtalálhatsz benne.

Ui.: Ezen a linken bővebben is megismerheted Robert S. Duncanson, az úttörő afroamerikai festő művészetét!