Zene

Már tűkön ültél, hogy megpillantsd 2027-es, havi beosztású naptárunkat? A DailyArt Áruházból már rendelhető, és mai képünket is megtalálhatod benne!

Ezen a varázslatos művén Gustav Klimt az ókori vázák festett díszeinek ikonográfiáját elevenítette fel, amit főként a kithara szigorú alakján és az elágazó indákon fedezhetünk fel, amelyről szőlőfürtök és kerek csomagok függnek; ez utóbbiakról úgy gondolják, áldozati sütemények lehetnek Dionüszosz kultuszából. Az ókori Görögország szellemiségében a kithara és az indák az apollóni és a dionüszoszi értékrendet szimbolizálják, együtt pedig magának a Zenének az általános allegóriájává olvadnak össze. Az ideát egy gyönyörű, fiatal lány személyesíti meg, aki gondolataiba mélyedve játszik hangszerén, teljesen belemerülve a muzsikába, amelyet a húrokból csal elő. A háttérben Pán isten groteszk, maszkszerű arca a zene magával sodró, dionüszoszi oldalára utal, míg a jobb oldalon a szfinxszerű alak annak ambivalens, ésszel felfoghatatlan természetére emlékeztet.

A festmény, amelyet Gustav Klimt 1895-ben készített, még nem tartozik a művész későbbi, híres „arany korszakához", ehelyett inkább a korábbi, az ókori formavilág és a szimbolista allegóriák bűvöletében lévő festő stílusába enged bepillantást. A mű későbbi története is meglehetősen izgalmasan alakult! 1938-ban a nácik kezébe került, és csak évtizedekkel később bukkant fel újra, így azon számos Klimt-festmény közé tartozik, amelyek sorsa összefonódik a náci korszak utáni művészeti helyreállítás gyakran igen bonyolult eseményeivel.

Ui.: Mennyire ismered a bécsi szecesszió nagy mesterét? Gustav Klimt kvízünkkel próbára teheted tudásodat!