Inferno

Giotto pokla figyelemre méltó hely. Lávaként ömlik ki egy trónon ülő Krisztus-alak lábai alól, aki merev előkelőséggel emelkedik ki az angyalszárnyak fölött. A lávafolyam megkínzott testek kuszasága a sötét háttér előtt: szárított húsként felfűzve, petyhüdten heverve, vagy akár a fájdalmas vonaglások közt. Szürke-kékes démonok böködik és kínozzák a szerencsétlen átkozottak meztelen testét. A felakasztott Júdás is szerepel a képen. Egy másik helyen ugyanő éppen átveszi az árulásért ígért ezüstpénzt; mögötte egy démon árnya, aki rábeszélte őt tettére. Giotto poklának középpontjában maga a hatalmas Sátán áll, a nyugati művészettörténet legnagyobb szörnye. Giotto Sátánja köpcös, palakék testű figura, szőrös pofával és csavart szarvakkal. Egy emberevő sárkány hátán ücsörög, lábai emberi testeket taposnak, mindkét kinyúló karja egy-egy újabb testet ragad meg. Szájából egy emberi alsótest lóg ki, mintegy rémisztő előképeként Goya hírhedt fekete festményének, a Saturnus felfalja gyermekét című műnek. Giotto Sátánja kannibál király, a kegyetlenség mozdíthatatlan sziklája, akinek kerek hasa szinte lüktet az elfogyasztott húsos étkektől.