A festmény kiválóan példázza Alma-Tadema technikáját, amellyel a csillogóan fehér márványos előteret kontrasztba állítja a káprázatosan kék Földközi-tenger hátterével. A kettő közt hiányzik a középső, átvezető terület. Az előtér hirtelen kerül szembe a távoli látóhatárral, drámai hatást keltve. Alma-Tadema maximalista volt. Szorgalmasan dolgozott, gyakran többször is átdolgozta a festmény egyes részeit, amíg azok meg nem feleltek saját szigorú elvárásainak Egy anekdota szerint amikor egyik festményét visszautasították, ahelyett, hogy megtartotta volna, egy szobalánynak adta, aki asztalterítőnek használta. Érzékeny volt műveinek minden részletére és építészeti vonalára, beleértve az ábrázolt környezetet is. A festményein szereplő tárgyak közül sokat a való életből ábrázolt. Még friss virágokat is használt (amelyeket a kontinens másik végéből, vagy akár Afrikából importált), és igyekezett befejezni a festményeket, mielőtt a virágok elhervadnának. Ez a valósághűség iránti elkötelezettség volt az, ami elismerést szerzett neki – ugyanakkor pont emiatt kapta a legtöbb kritikát is.
Ezüst kedvencek
olaj, fa • 69,1 x 42,2 cm
-
Lawrence Alma-Tadema