Unknown Artist
Egy középkori nő sem volt megosztóbb személyiség Aquitániai Eleonóránál. I.u. 1122 körül született és 1137-ben megörökölte Aquitánia hercegségét Dél-Franciaországban, ami a legkelendőbb örökösnővé tette őt Nyugat-Európában. Először a francia VII. Lajos királyhoz ment hozzá, akinek udvarában a befolyásos egyházi tanácsnokok erősen kritizálták kihívó öltözetéért és szexualitásáért. Tovább sokkolta kortársait amikor ragaszkodott hozzá, hogy elkísérje férjét a katasztrofális második kereszteshadjáraton, ragaszkodva hozzá, hogy saját maga vezesse a hazájából érkező katonákat. Tizenöt év házasság és mindössze két lány után, akikkel férje minimális rá irányuló figyelmét megajándékozta, Lajos 1152-ben elintézte számára az érvénytelenítést, amit szeretett volna.
Sok középkori nő visszavonultan élte volna le hátralevő napjait. Nem Eleonóra. Két hónappal az első férjével való szakítás után hozzáment az angol II. Henrikhez. Viharos kapcsolatukból nyolc gyermek született, köztük két király: Richárd, kinek az "oroszlánszívű" becenevet adták, és János, a Magna Carta hírhedt aláírója. Eleonóra tizenhat évet töltött fogságban Angliában 1173-tól kezdve, miután támogatta fiai lázadását apjuk ellen. Henrik halála után elengedték és továbbra is fontos szerepet töltött be az angol kormányban egészen 1204-es visszavonulásáig és haláláig.
Ezt a falfestményt 1964-ben fedezték fel a Sainte-Radegonde kápolnában, a nevét viselő templomban, Chinonban, magasan a falon, egy boltív és egy sarok között. A tudósok szerint 1170 és 1200 között készült, de a kép témája ma is bizonytalan. Sokak szerint a jelenet legnagyobb valószínűséggel az angol királyi családot ábrázolja, de számos lehetőség felmerült még, mint például egy vadászat, János király esküvője, vagy talán Eleonóra, ahogy elárult második férje elvezeti a fogságba. Valószínű azonban, hogy a központi figura a képen Aquitániai Eleonóra, így ez az egyetlen saját korában készült, ma is létező arckép a híres és hírhedt, kétszer megkoronázott királynőről.
- Stephanie