Az indiszkrét szolgáló

Egy kutakodó szolgáló - milyen megragadó téma! Sok festmény ábrázol dolgos szolgálólányokat, amint vasalnak, varrnak és ételeket készítenek, de ritka egy olyan szolgáló megjelenítése, aki nemcsak kibújik kötelességei alól, de helytelenül is viselkedik. 

Az indiszkrét szolgálót François Bonvin festette, egy realista művész Párizsból. A 17. század holland művészei, különösen Pieter de Hooch gyakoroltak rá jelentős hatást, és Bonvin a holland mesterek Louvreban lévő munkáinak másolásával fejlesztette ügyességét. Mint a szintén francia Gustave Courbet - a kor vezető realista festője, akivel barátok voltak - Bonvin is elutasította a romanticizált képeket, és helyette idealizálástól mentesen ábrázolta a munkásosztály tagjait, mindennapi teendőik végzése közben. Számos csendéletet is festett. Érdekes módon, amíg Bonvin több munkáját is elfogadta a Szalon 1859-ben, néhány jól ismert realista barátjának és kollégájának, köztük James McNeill Whistlernek a festményeit nem. 

Bár Bonvin más képeket is festett háztartási munkát végző dolgozókról, ez a jelenet egyedinek tűnik. A nyitott fióknak támasztott seprű és a nő köténye egyértelműen arra utalnak, hogy szolgáló. Ám ahelyett, hogy söprögetne vagy a rendet pakolna a szobában, egy levél olvasásával van elfoglalva, miközben a borítékot hanyagul a lábához dobta. A néző szemét a piros elemek vezetik keresztül a festményen: a nő szoknyája, a hajában lévő szalag, és egy selyemkendő egy akasztón a jobb felső sarokban. A fény, ami egy bal oldalon lévő, nem látható ablakból érkezik, megvilágítja fehér blúzát és kötényét, és kiemeli a kezében lévő levelet, illetve a komódon lévő papírlapokat, ám arca az árnyékban marad. Rejtélyre és veszélyre utal a jelenet. Mi a levél tartalma, ami felkeltette az érdeklődését? Vajon rajtakapja a gazdája? Te, a néző, fejezheted be a narratívát. 

- Martina