Keresztről levétel

Jacopo da Pontormo egy olasz manierista festő és portréfestő volt a firenzei iskolából. Munkássága mélyreható stiláris elmozdulást mutat a firenzei reneszánsz művészetét jellemző nyugodt, perspektivikus szabályosságtól. Híres a kétértelmű perspektívával párosuló pózok használatáról; alakjai gyakran úgy tűnnek, mintha bizonytalan környezetben lebegnének, a gravitációs erőknek sem engedelmeskedve.

A Keresztről levétel egy oltárkép, amely Krisztusnak a keresztről való levételét ábrázolja. Széles körben a művész fennmaradt remekművének tartják. És NAGYON RÓZSASZÍN.

Ez a festmény a gyászolók örvénylő táncát sugallja. Egy lapos térben helyezkednek el, amely élénken elhatárolt színekből álló szoborszerű gyülekezetet alkot. A kompozíció örvénye Jézus erőtlen teste felé halad, balra középen. A Krisztust leeresztők mintha a segítségünket kérnék, hogy elviseljék mind a test súlyát (és a bűn terhét, amelyet Krisztus magára vett), mind a gyászt. A kereszt nem látható; maga a természetes világ is szinte eltűnni látszik: egy magányos felhő és egy árnyékot vető földdarab egy gyűrődött lepedővel adja az eget és a talajt a gyászolóknak. Ha az ég és a föld el is vesztette színét, a gyászolók nem; a rózsaszín és kék fényes foltok beborítják a sápadt, erőtlen Krisztust.

A legenda szerint Pontormo a vászon szélső jobb oldalára önarcképet állított magáról; de végső soron a legmeggyőzőbb és legempatikusabb alak az előtérben guggoló férfi, akinek arckifejezésében a tetem és a melankólia súlya keveredik.

A festményt Elina kérte Finnországból. :)