Asóka oroszlán oszlopfője

Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára volt. Uralkodásának első nyolc évében rettegett zsarnok volt, aki kivívta a Chandashoka, vagy az Asóka, a kegyetlen címet. Kr.e. 261-ben Asóka megszállta a szomszédos Kalinga államot. Bár a csatát megnyerte, 300.000 ember vesztette életét. Bűntudat és megbánás öntötte el Asókát és ez rávette, hogy felvegye a buddhizmust. Ezután a vallás hirdetésének szentelte magát és számos buddhista szobor elkészítésére adott megbízást. 

Az Asóka pillérek a legkorábbi ismert kőszobor maradványok az Indiai szubkontinensen. Buddhista zarándokhelyeken találhatók meg, általában állatot ábrázoló oszlopfővel és Asóka rendeletei szerepelnek rajtuk feliratként. Az oszlopok (a képen nem szerepelnek) külföldi befolyás jeleit mutatják. A hasonló kinézetű, szfinxekkel koronázott oszlopok mindennaposak voltak az ókori Görögországban. Ezen kívül az állatok lótusz alakú (lotiform) pillérekre helyezése az Első Perzsa Birodalom óperzsa oszlopaira is emlékeztet. 

Ez az oroszlán oszlopfő egyetlen tömbnyi sárga homokkőből lett kifaragva és négy oroszlánt ábrázol, melyek egymásnak háttal ülnek egy henger alakú alapon, ahol mindegyik oroszlán alatt egy csakra vagy kerék található. Az oroszlánokat gyakran használták Buddha szimbolizálására. A csakrák mellett szerepel még egy oroszlán, egy elefánt, egy ökör és egy ló, melyek egyenként észak, dél, kelet és nyugat jelképei. 

Bár sok Asóka pillér megvan a mai napig, az Oroszlán oszlopfő a jelenkori India kiemelkedő motívuma, mivel 1950-ben nemzeti jelképpé választották. 

- Maya Tola

U.I. Ha rajongója vagy az oroszlán ábrázolásoknak a művészetben, nézd meg Rosa Bonheur varázslatos oroszlánjait és vadvilági portréjait itt.