Medusa

Különleges hónapunkat a Caravaggio & Bernini kiállítással folytatjuk, melyet a bécsi Kunsthistorisches Museum-ban 2020 január 20-ig tekinthettetek meg. Tényleg kötelező látni, ne hagyjátok ki! Ha pedig nem tudtok eljutni Bécsbe, olvassatok ebben a hónapban minden vasárnap minket.  : )

Bár ezt a Medusa-t a szobrász munkásságáról szóló legkorábbi feljegyzések-Filippo Baldinucci és Domenico Bernini-nem említik, a stílus, a merészség, mellyel a figura fején vadul vonagló kígyókat faragták, a márvány rendkívül okos concetto-ja ("borzasztó szójáték") határozottan arra utalnak, hogy ezt a művet Bernini alkotta. 

A szörnyeteg Medusa haja kígyófészek volt, aki ránézett, kővé vált. Perseus úgy tudott kiszabadulni végzetes hatalma alól, hogy csak közvetetten, pajzsa polírozott fémén keresztül nézett rá. Így védve magát, Perseus álmában lefejezte Medusa-t.

Bernini mellszobra Medusa merev fejét ábrázolja még mielőtt Perseus végzett volna vele. A művészt nem annyira Caravaggio illúzionista pajzsa ihlette meg magával a Medusa elborzadt hasonlatával, hanem az ábrázolás költőisége Giambattista Marino La Galeria (1619) című művében. A költő Medusa saját szavait használta arra, hogy felkérje a szobrászokat megkövülésének ábrázolására:  "Nem tudom, hogy halandó vésővel faragtak-e ki, vagy a saját pillantásom tett azzá, mikor egy tiszta üvegbe néztem."

Bernini válasza Marinonak a technikai virtuozitás és vitalitás demonstrációja, melynek célja, hogy a nézőben kábulatot (stupore) idézzen elő, hogy ő is "megkövüljön." Vésőjét Marino szonettjének egy másik sorára irányítja, melyben Medusa arra figyelmezteti az olvasót, hogy arcának márvány változatára vetett—egy műalkotás—pillantás is kővé dermesztheti. Így Bernini (legalábbis a hozzáértők számára) egy paragone-t (összevetést) teremtett két testvérművészet között: ut scultura poesis (ahogy a szobrászat, úgy a költészet is):  a költészet, mint megszólaló szobor, és a szobor, mint  néma költészet.

Az olasz író és teoretikus Cesare Ripa Medusa-t a féltékenységgel, a kígyóit pedig a gonosz szívből származó sötét gondolatokkal társította; a szobor ezért a féltékeny pletyka elhalgattatásának és így a bölcs diszkréció győzelmének jelképeként is értelmezhető. Ennek a jelentősége Bernini számára akár közvetlen és személyes is lehetett, mivel 1638-ban hirtelen véget ért szenvedélyes viszonya Costanza Piccolominivel (Bonarelli), akinek arcvonásai egyértelműen a Medusa-éhoz hasonlítanak.

- FS

U.i. Nézzétek meg itt a művészettörténet öt leghíresebb Medúza-festményét. Gyönyörű és ijesztő egyszerre!