A látás

Annie Swynnerton angol festő volt; allegorikus témákat és emberalakokat ábrázoló, valamint portréfestményeiről ismert. A Manchesteri Művészeti Iskolában (Manchester School of Art), a párizsi Académie Julianben (Julian Akadémia), és Rómában végezte tanulmányait. Elsősorban George Frederic Watts és Edward Burne-Jones volt rá hatással. John Singer Sargent nagyra értékelte Swynnerton munkáit; az ő támogatásával választották be a Királyi Művészeti Akadémia (Royal Academy of Arts) tagjai közé 1922-ben – mint első nőt az Akadémia 154 éves fennállása óta.

A 17. századi művészek egyik kedvenc témája volt az érzékelés, az érzékszervek; gyakran szó szerinti értelemben, közvetlen módon ábrázolták. E hagyomány szellemében Swynnerton angyala, aki lejött a földre, a látására hagyatkozva keresi a mennyországot. A Látás angyalát elkápráztatja a csoda, amit észlel – a téma arra utal, mennyire fontos a látás és mekkora örömet okoz a vizuális világ a művész számára. Elragadtatott arckifejezése a lelki élményre utal, az arc és a bőr realisztikus ábrázolása ugyanakkor éles kontrasztot képez az alak spiritualitásával.

Ha kedveled a preraffaelitákat, olvasd el (angol nyelvű) cikkünket Dante Gabriel Rossetti Perszephoné legendája című művéről!