Csendélet pulykás pitével

A Rijksmuseum gyűjteményében gyakran találkozhatunk olyan alkotásokkal, amelyek a rabszolgatartó múlthoz kötődnek. Időnként első ránézésre nem is egyértelmű ez a kapcsolat, sokáig talán még a mű rövid leírásában sem szerepelt. Az elmúlt időben azonban a múzeum elkezdte feltüntetni ezeket az összefüggéseket, amelyek egészen meglepő információkat is rejthetnek. Nincs ez másképp mai festményünkkel sem.

Pieter Claesz flamand festő egyike volt a rengeteg művésznek, akik a XVII. század elején Németalföld északi tartományaiba, az alakuló Holland Köztársaságba emigráltak. Az asztal a festményen roskadozik a luxuscikkektől, amelyek között ázsiai termékeket is találunk. Legfeltűnőbb ezek közül a porcelánedény és a nautiluszkagyló, de a keleti hatás váratlan részletekben is tetten érhető. Ilyen például a fűszeres piték ábrázolása, ezek ugyanis többek között fahéj, szerecsendió, szegfűszeg és gyömbér felhasználásával készülnek.

Az említett fűszerek a Holland Kelet-indiai Társaságon (Vereenigde Oostindische Compagnie, VOC) keresztül kerültek az országba, gyakran erőszak és rabszolgák alkalmazásával. A szerecsendió például a Maluku-szigetekhez tartozó Banda-szigetekről származik, amelyet a hollandok 1621-ben erőszakkal foglaltak el. A földeket rabszolgákkal műveltették, és a terményt is velük takaríttatták be.

Ui.: Ezen a linken egy érdekes történetet olvashatsz a holland aranykor csendéleteiben feltűnő kínai porcelánokról. <3

Uui.: Claesz művei lenyűgözőek! Ha szeretnél valami hasonlóan lenyűgöző képet a faladra, itt megnézheted a DailyArt Prints kiváló minőségű művészi nyomatait.