Macskák: vörös és fehér

Mai cicás festményünkön megvalósul Franz Marc úttörő tematikus újítása az állatábrázolás terén, amellyel az első világháborút megelőző időkben foglalkozott: az állatokat saját, természetes környezetükben ábrázolta. A két macska egy üde zöld tájban dörgölőzik egymáshoz az idilli képen, amely képes megragadni főszereplői (Marc szavaival) "különös energiájának felerősített kifejezésmódját."

1912-re Marc már derékig járt München avantgárd művészeti köreiben, főként a Vaszilij Kandinszkijjel való kollaborációja kapcsán. Együtt alkották meg a Der Blaue Reiter Almanacot (A Kék Lovas Almanach), egy kiadványt, amellyel a sok-sok változatos művészi stílust szerették volna egy közös spirituális küldetésben egyesíteni. Ezt a missziót Marc leginkább az állatokon keresztül tudta kibontani, bennük ugyanis szerinte egy tisztább, ösztönös kötelék testesült meg a természettel. Egy alkalommal így írt: "Mi lehet annál misztikusabb a művész számára, mint ahogyan a természet maga csillan meg egy állat szemeiben?", kifejezve mély vágyát, hogy ő is az állatok szemein keresztül tapasztalhassa meg a világot.

1911 és 1914 között Marc szinte kizárólag állatábrázolásaira koncentrált, szimbolikával átitatott színeket használva, és egyre inkább leredukálva alakjaikat, egészen a kifejező sziluettekig. A macskák teste egyetlen összefolyó kompozícióba olvad. Alattuk finom indigó és sárga árnyalatok utalnak a festő színelméletére, amelyben "a kék a férfias elem, szigorú és spirituális", míg a "sárga a női princípium, gyengéd, örömteli és érzéki."

Ui.: Ha Te is cicamán vagy, ezt a kvízünket Neked ajánljuk! El tudod találni az összes helyes választ?

Uui.: Franz Marc állatábrázolásai nemzetközi hírűek. Tudod, melyik állatot festette a legszívesebben? Ezen a linken eláruljuk!